Részlet DDr, EngD. HITTIG Gusztáv nyugalmazott egyetemi tanár, fizika tudomány történész, a Versünnep Alapítvány alapítója tollából:

„Ilyen az ember. Egyedüli példány.”

             „Az emberek jókora részének olyan dolgokkal telik az élete, melyeket nem örökítenek meg a krónikák. Ez azonban nem jelent, nem szabad, hogy jelentsen értelemtől és értéktől való megfosztást. Ellenkezőleg: a hétköznapiság telítődik értékekkel. Az ember élete pedig nem világrengető esemény, ám mégis belengi valamilyen groteszk misztikum, döbbenet, amit a közös emberi nyomorúság felidézése vált ki.”[1]

 „Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.”

            Miért láttam fontosnak, mint az Alapítvány tevőjének egy rövid megszólalás erejéig bejelentkezni, mert úgy érzem, hogy minden felkavarodott, még ha azt [még] nem is veszi észre mindenki. Már nem szellő fúj, de még nem orkán erejű a szél. Ha bár a szél erőssége a színpad világában ma nagyon erős, pedig nincs annál jobb szellőcske, mint amikor a függöny felmegy, és a nézőtérre betüremkedik a színpad hűvöskés szellője és az azt kísérő, semmihez nem hasonlítható illat. Ez az, ami hiányzik nekünk nézőknek és talán nem különben Önöknek előadó művészeknek, színészeknek, zenészeknek …..

 

A teljes mű itt olvasható.

 

[1] Deczki Sarolta: Natura morte, Holmi, XXII. évfolyam, 1. szám, p:54; Köszönet neki, hogy tíz év távlatából ilyen maradandóan látta és látatta a helyzetet és megérezte az örök jövő aspektusát, ezért van több idézet is tőle.