1.1. Az Alapítvány elnevezése: Versünnep Alapítvány
II. Az Alapítvány székhelye
2.1. Az Alapítvány székhelye: 8228 Lovas, Huszár utca 733/1 hrsz.
III. Az Alapítvány jogállása, működési időtartama:
3.1. A Versünnep Alapítvány közhasznú jogállású önálló jogi személy, civil szervezet működésének időtartama határozatlan.
IV. Az Alapító
4.1. Az Alapító neve: Hittig Gusztáv
V. Az Alapítvány célja és közhasznú tevékenysége
5.1. Az Alapítvány fő célkitűzése az előadó-művészet támogatása és méltó magas szintű képviselete. Ezen belül az Alapítvány célja, hogy előadó-művészeti tevékenysége révén magas minőségi szinten hozzon létre saját produkciókat, rendezvényeket és ezek révén népszerűsítse a magyar kultúra klasszikus és kortárs alkotásait Magyarországon és külföldön egyaránt, különös tekintettel a Kárpát-medencére.
Elősegíti, pártfogolja a magyar költészet (klasszikus és kortárs) alkotásainak népszerűsítését, a nemzet egészéhez való eljutását. Ezt egyedülálló módon, hivatásos színművészek és előadó-művészek részére meghirdetett versmondó verseny megrendezésével teszi. A versenyre csak magyar költők művével lehet jelentkezni. A versek szerzőjét vagy a versek témakörét a kiírások tartalmazzák figyelembe véve az adott év évfordulós vagy egyéb szempontú aktualitását. Az Alapítvány szervezi meg a versenyek elődöntőinek, középdöntőinek és döntőjének a lebonyolítását. Az Alapítvány az egyetemes és a magyar költészet szerves részeként a döntő napját a költészet napjára, azaz április 11.-re (vagy ahhoz igazítva) szervezi. Kiemelt célja továbbá, hogy minden alkalommal hangsúlyosan jelenítse meg a kortárs magyar költészetet az alkotók meghívásával, verseskötetek népszerűsítésével.
Az Alapítvány alaptevékenysége keretében előadó-művészeti színházművészeti tevékenységet lát el. A színházművészeti tevékenység keretében az Alapítvány elsődleges célja, hogy produkciós- és befogadó színházként eljárva a nemzeti líra- és prózairodalom maradandó értékű műalkotásait a saját szervezésű színházi előadások útján a közönség felé közvetítse. A színházművészeti tevékenységhez kapcsolódóan az Alapítvány tánc- és zeneművészeti előadásokat is létrehoz, illetve azok megvalósításában szerepet vállal.
Az Alapítvány támogatja a színművészek, előadó-művészek, az írók, költők művészeti munkásságát. Támogathat szakmai-, és tanulmányutakat.
Az Alapítvány pályázatot hirdethet, támogathatja az irodalmi kiadványokat, az Alapítvány céljával megegyező tudományos tevékenységeket, kutatásokat.
Segítheti a felnövekvő generáció művészeti képességeinek fejlesztését.
5.2 Állami vagy önkormányzati szerepeket segítő vagy átvállaló feladatokat az alapítvány az alábbiak szerint végzi:
Az állam és az önkormányzatok azon felismerését, hogy az élő, jelen idejű előadó-művészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A szándék az, hogy az igényes magyarországi előadó-művészetek, a színház-, tánc- és zeneművészet művelését és fejlesztését támogassa. A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a hazai nemzetiségek művészeti életének támogatása, az előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztése.
5.2.1. Az Alapítvány az alábbi jogszabályok alapján vállal át, illetve segíti az állami vagy önkormányzati szerepeket, illetőleg lát el közfeladatokat:
• 2011. évi LXXXVI. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
• 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 13. § (1) 7.pont
• 2012. évi CCXXI. törvény a Magyar Művészeti Akadémia kultúr-stratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról
• 2008. évi XCIX. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
5.3. Az Alapítvány közhasznú tevékenységei:
Az Alapítvány a fenti célokat közhasznú tevékenységként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú alapítvány formájában végzi.
5.3.1. Az Alapítvány közhasznú előadó-művészeti tevékenységet folytat
5.3.2. Az Alapítvány a fenti 5.3.1. pontban megjelölt közhasznú tevékenységen felül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
a.) tudományos tevékenység, kutatás
b.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
c,) kulturális tevékenység
d.) kulturális örökség megóvása
e.) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
Az Alapítvány közhasznú tevékenységeit az alábbi közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi
1. a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülésének, megóvása, új értékes alkotások
létrehozása,
2. a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatainak figyelemmel kísérése, ezt követően a kialakult álláspontjának, javaslatának a nyilvánosság elé tárása,
3. hozzájárulás a magyar művészeti hagyomány gondozásához és közkinccsé tételéhez,
4. a művészetoktatás és a művészképzés segítése,
5. a művészeti tárgyú tudományos tevékenység segítése,
6. pályázatok kiírásával, díjak és ösztöndíjak adományozásával a hazai művészeti élet ösztönzése,
7. művészeti alkotások nyilvánosságra kerülésének támogatása, különösen felolvasó ülések, kiállítások, zenei rendezvények, szakmai találkozók, konferenciák és viták megrendezésével; fórum teremtése a hazai művészeti élet számára,
8. együttműködik a határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel,
gondoskodik a magyar művészeti élet alkotóinak személyes megbecsüléséről,
q) a különböző művészeti ágak művelése érdekében tagozatokat hoz létre és működtet.
VI. Az Alapítvány induló vagyona
6.1. Az Alapítvány induló vagyona 700.000,- Ft, azaz Hétszázezer forint, melyet az Alapító, az Alapító Okirat aláírását követő 30 napon belül az erre a célra nyitott bankszámlára befizetett.
VII. Az Alapítvány vagyonának felhasználási módja
7.1. Az Alapítvány céljaira mind az Alapítványi tőke, mind annak kamatai és hozadéka felhasználhatók.
7.2. Az Alapítvány vagyonának felhasználásáról a Kuratórium, mint ügyvezető szerv rendelkezik. A Kuratórium a vagyon mindenkori elszámoltathatósága érdekében szakmailag hozzáértő szervezetet, személyeket bízhat meg az adminisztratív, operatív ügyintézéssel. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
7.3. A célok megvalósulása érdekében az Alapítvány pályázatokat írhat ki és jogosult egyéni támogatások nyújtásáról is rendelkezni. A pályázatok kiírása és a támogatások odaítélésének módja minden egyes alkalommal a Kuratórium eseti döntése alapján és az ott meghatározott feltételek szerint történik.
VIII. Az Alapítvány gazdálkodása
8.1 Az Alapítvány a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem jogosult.
8.2. Az Alapítvány tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Alapító – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
8.3. Az Alapítvány a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, de a gazdasági-vállalkozási tevékenységez csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezheti;
8.4. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
8.5. Az Alapítvány kuratóriumának feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
8.6. Az Alapítvány
a) alapcél szerinti (közhasznú), és
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
Az Alapítvány vagyonát a 8.3. pont szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
8.7. Az Alapítvány, ha befektetési tevékenységet végez befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
8.8. Az Alapítvány köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
8.9.A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
8.10. Az Alapítvány bevételei:
a) Az alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából, jegybevételből) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
8.11. Az Alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
c.a.). a székhely használatért fizetett bérleti díj
c.b.) a kuratórium elnöke részére adott juttatás és költség térítés a kuratórium döntése alapján
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
8.12. Az Alapítvány bevételeit a 8.11 pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 8.8. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.
8.13. Az Alapítvány a 8.11. c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.
8.14. Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. Az Alapítvány működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadók.
8.15. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az Alapítvány elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.
IX. Az Alapítvány könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai
9.1. Az Alapítvány az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
9.2. Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
9.3. Az Alapítvány a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérleg-fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
9.4. Az Alapítvány esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.
9.5. A beszámoló formáját az Alapítvány által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
9.6. Az Alapítvány könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
9.7. Az Alapítvány beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
9.8. Az Alapítvány köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
9.9. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú Alapítvány kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
9.10. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú Alapítvány kiegészítő mellékletében be kell mutatni az Alapítvány által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
9.11. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, és a 211. évi CLXXV. törvény 32. § szerinti adatokat, mutatókat.
9.12. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
9.13. Az Alapítvány köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
9.14. Az Alapítvány a fenti 9.8. pont szerinti kötelezettségének az Alapítvány bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
9.15. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
9.16. Ha az Alapítvány saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az alapítvány a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
9.17. Ha az Alapítvány a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos fentiek szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
9.18. Az Alapítvány beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
X. Összeférhetetlenségi szabályok
10.1. Az Alapítvány támogatását, illetve szolgáltatásait nem vehetik igénybe a Kuratórium tagjai, az Alapító, az Alapítványt támogatásban részesítők, valamint ezek hozzátartozói.
10.2. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyénként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás.
10.3. Nem lehet a Kuratórium tagja az,
• akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
• Nem lehet a kuratórium tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
• Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
• aki az Alapító közeli hozzátartozója,
• aki az Alapítóval olyan érdekeltségi kapcsolatban áll, amely lehetővé tenné, hogy az Alapító rajta keresztül meghatározó befolyást gyakoroljon az Alapítvány vagyonának felhasználására.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
10.4. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Alapítvány könyvvizsgálója az a személy, aki:
• a Kuratórium elnöke vagy tagja,
• az Alapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
• az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve,
• az a-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
10.5. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Alapítvány vezető tisztségviselője, az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezetőtisztséget – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
10.6. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
XI. Az Alapítvány Kuratóriuma
11.1. Az Alapítvány vagyonát a jelen Alapító Okirat aláírásával egyidejűleg megbízott Kuratórium kezeli.
11.2. A Kuratórium az Alapítvány ügyvezető szerve, amely az Alapítványt a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben képviseli. A Kuratórium nevében a Kuratórium elnöke önállóan jogosult eljárni, és az Alapítványt képviselni.
11.3 A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapító választja és hívhatja vissza. A tagok megbízatása 8 évre szól, a tagok ismételten újraválaszthatók. A tagok díjazásra nem, de költségtérítésre jogosultak; ennek mértékét a kuratórium szabályozza.
11.4. A Kuratórium 5 főből áll.
11.5. A Kuratórium tagja, egyben elnöke:
Kolti Helga
11.6 A Kuratórium tagjai:
Perlaki Rita
Sárba Katalin Klára
Molnár Adrienn
Turi Bálint Tibor
Az Alapítvány működése során a Kuratórium tagjai vonatkozásában mindenkor tekintettel kell lenni a Ptk., valamint az 2011. évi CLXXV. tv. összeférhetetlenségi rendelkezéseire.
11.6. A Kuratórium tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) az alapító által történő visszahívással,
c) a Kuratóriumi tag halálával, továbbá
d) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
e) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító hívhatja vissza.
XII. A Kuratórium hatásköre
12.1. A Kuratórium hatáskörébe tartozik:
1./ az Alapítvány munkatervének és gazdálkodásának elfogadása,
2./ döntés a Kuratórium működésével, illetve az Alapítvány vagyonának felhasználásával kapcsolatos kérdésekben,
3./ az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát az Alapító egyetértésével történő elfogadása,
4./ a Kuratóriumi elnök éves beszámolójának elfogadása,
5./ az Alapítvány éves beszámolójának szavazás útján, egyszerű többséggel történő
jóváhagyása, a közhasznúsági jelentés elfogadása,
6./ minden egyéb döntés, amely az Alapítvány céljának megvalósítását befolyásolja, illetve amelyben a döntés jogát a Kuratórium a maga részére fenntartotta, az Alapítói jogok kivételével.
XIII. A Kuratórium működése
13.1. A Kuratórium évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök a tagoknak címzett és a tervezett ülés időpontja előtt legalább 8 nappal kézbesített írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívó tartalmazza az egyes napirendi pontokat.
13.2. A Kuratórium ülései nyilvánosak, a Kuratórium tagjai 2/3-ának javaslatára a Kuratórium elnöke zárt ülést kizárólag a személyiségi jogok, illetve az adatvédelem érdekében rendelhet el. A Kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon legalább három (3) tag jelen van. Határozatképtelenség esetére az eredetileg meghirdetett napirendi pontokkal 15 napon belüli időpontra ismételten meghirdetett Kuratóriumi ülés (megismételt Kuratóriumi ülés) is csak akkor határozatképes, ha azon három (3) tag jelen van.
13.3. A Kuratórium a döntéseit nyílt szavazással, a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdés elvetettnek tekintendő.
13.4. A Kuratórium ülésein hozott határozatokról jegyzőkönyv készül, mely alapján megállapítható a vezetőszerv (Kuratórium) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya valamint személye. A döntésekről a Kuratórium nyilvántartást vezet (határozatok tára), azokat legalább 5 évig megőrzi. A Kuratórium a döntéseit az érintettekkel írásban közli igazolható módon, illetve valamennyi döntését az Alapítvány székhelyén elhelyezett hirdető táblán nyilvánosságra hozza. Az Alapítvány működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet az Alapítvány székhelyén előre egyeztetett időpontban. Az irat-betekintési jog nem terjed ki a Kuratórium zárt ülésén hozott határozatok körére.
13.5. A Kuratórium elnöke köteles évente egyszer beszámolni a Kuratórium és az Alapító felé az Alapítvány tevékenységéről, az Alapítványi vagyon felhasználásáról, illetve kezeléséről.
13.6. A Kuratórium elnöke határozza meg az Alapítvány adminisztrációs rendjét a Kuratórium határozata alapján. A Kuratórium az adminisztratív, operatív feladatok ellátásával harmadik személyt vagy szervezetet bízhat meg.
13.7. A Kuratórium az Alapítvány működésének módjáról, szolgáltatási igénybevételének rendjéről, döntéseiről, valamint beszámolói közléseiről faliújságon, hirdető táblákon, plakátokon, szórólapokon keresztül, illetve a www.versünnep.hu internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
XIV. Felügyelő Bizottság
14.1 A Felügyelő Bizottság évente egyszer tartja üléseit, indokolt esetben többször.
14.2 A Felügyelő bizottság három tagból áll.
14.3. A Felügyelő Bizottság tagja egyben elnöke:
Soltész Péter
14.4 A Felügyelő Bizottság tagjai
Dr. Csepregi Katalin
Bódisné Murányi Andrea
XV. A Felügyelő Bizottság feladatai
15.1. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagja a Kuratóriumi ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot értesíteni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
• az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv (Kuratórium) döntését teszi szükségessé
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes működési rend helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
15.2 Felügyelő Bizottsági tagok kijelölése
a) A Felügyelő Bizottság tagjait az Alapító jelöli ki, és öt év elteltével újból kijelölhetők.
b.)A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek sem egymásnak, sem a Kuratórium tagjainak hozzátartozói.
15.3 A Felügyelő Bizottsági tag mandátuma megszűnik:
a) lemondással,
b) az alapító által történő visszahívással,
c) a tag halálával, továbbá
d) cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
e) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
XVI. Képviselet, a bankszámla feletti rendelkezési jog
16.1. A Kuratórium elnöke önállóan jogosult az Alapítvány nevében történő aláírásra. A Kuratórium elnöke akadályoztatása esetén írásban meghatalmazhatja a Kuratórium bármely tagját az Alapítvány képviseletére.
A kuratórium elnökét megillető képviseleti jog terjedelme és gyakorlásának módja: általános és önálló, azzal, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke önállóan jogosult.
XVII. Csatlakozás, közhasznúság
17.1. Az Alapítvány nyílt és közhasznú.
17.2. Az Alapítványhoz bármely harmadik személy csatlakozhat 10.000 -Ft. feletti összegnek az Alapítvány számlájára történő egyidejű befizetésével. A csatlakozás további feltétele, hogy a csatlakozó személy külön nyilatkozatában kifejezze csatlakozási szándékát és kinyilvánítsa, hogy az Alapító Okiratban foglalt célokkal egyetért, az Alapító Okiratban foglaltakat tudomásul veszi és elfogadja, és az Alapítványt anyagilag támogatni kívánja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. A csatlakozó alapítói jogok gyakorlására nem jogosult.
17.4. Az Alapítvány jogosult használni a közhasznú megjelölést.
17.5 Az alapítvány közhasznúsági feladatainak ellátását a teljes nyilvánosság előtt végzi, ezért minden irata nyilvános és bárki által betekinthető. Előzetes egyeztetés alapján a kuratórium elnöke vagy akadályoztatás esetén az általa kijelölt kurátor, aki betekintésre jogosult átadni az iratokat az érdeklődők számára. A betekintés helyéről és idejéről a +36 30 993 9256 telefonszámon lehet egyeztetni, munkanapokon 9:00 – 15:00 óra idő intervallumban. Nem tekinthetőek meg egyes személyek személyiségi jogait érintő iratok, irat részek.
17.6. Az Alapítvány politikai tevékenységet nem folytat, tevékenysége és szervezete pártoktól független, politikai pártoknak támogatást nem nyújt, és azoktól nem is kap. Országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és azoknak támogatást sem nyújt.
XVIII. A közhasznú alapítványt és a támogatóit megillető kedvezmények:
18. 1. Az Alapítvány pénzügyi támogatást vár bármely jogi vagy természetes személytől a politikai pártok kivételével. Az Alapítvány részére támogatást nyújtó személyek névsorát az Alapítvány minden évben közzéteszi az Alapítvány székhelyén levő hirdetőtáblán, valamint a www.versünnep.hu honlapján. Az Alapítvány az államháztartás alrendszereitől támogatást csak az 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseinek a betartásával fogadhat el.
18.2. A társasági adóról és az osztalékadóról, az SZJA-ról, az illetékekről, a helyi adókról, a vámjogról szóló törvény, valamint az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint igénybe vehető kedvezmények:
a.) A közhasznú alapítványt a közhasznú tevékenysége után
1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség,
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény,
3. illetékkedvezmény,
4. vámkedvezmény,
5. egyéb – jogszabályban meghatározott – kedvezmény illeti meg.
b) a közhasznú szervezet által – cél szerinti juttatásként – nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet – létesítő okiratban rögzített céljaira – adott támogatás (adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény,
d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.
18.3. A közhasznú alapítvány a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására.
18.4. Az a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn, a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.
18.5. A 5.1 – 5.3 pontokban megfogalmazott célok elérése érdekében az alapítvány különös figyelmet fordít a színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítására, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatására, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítására, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítésére, a határon túli magyar kultúra ápolására, a hazai nemzetiségek művészeti életének támogatására.
18.5.1. A civil szervezetek adományaival, a társasági adókedvezménnyel kapcsolatos kérdések
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés z) pontja szerint: „Az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására adott összeg.
18.5.2 Tartós adományozásnak számít 2011. évi CLXXV. tv 2. §. 27. pont értelmében:
A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Az Alapítvány javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
Az Alapítvány részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
Az Alapítványnak az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
XIX. A közhasznú jogállás megszűnése
19.1. Az Alapító a közhasznúsági jogállás megszüntetését kérheti, ha az alapítványnak erre szüksége már nincsen.
19.2. Ha a közhasznú alapítvány működése nem felel meg a 5, vagy a 9.3, illetve a 8.1. pontokban előírtaknak, akkor 60 napon belül kötelező a közhasznú jogállás törlésének a kérelmezése. A Kuratórium feladata erről az Alapító azonnali értesítése.
19.3. A közhasznúsági jogállás megszűnése nem érinti az alapítvány további működését. Ebben az esetben a 18. pont szerinti kedvezmények tovább nem vehetők igénybe.
19.4. A közhasznú jogállás megszűnésekor kötelező az esedékes tartozásokat rendezni.
XX. Az alapítványi vagyon sorsa az Alapítvány megszűnése esetén
20.1. Abban az esetben, ha az Alapítvány a Ptk.-ban megjelölt valamely esetben megszűnik, a megszűnt Alapítvány fennmaradt vagyonáról vagyonmérleget kell készíteni.
20.2. A megszűnt Alapítvány vagyonát tilos a tagok, csatlakozók között felosztani, azt – a hitelezők kielégítése után – hasonló célú alapítvány támogatására kell fordítani.
XXI. Záró rendelkezések
21.1. A közhasznúsági nyilvántartásba vételre a Veszprémi Törvényszék jogosult.
21.2. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
Budapest, 2021. augusztus 27. napján
Egyszerűsített beszámoló és közhasznúsági melléklet 2015